Beszterce – Naszód egy másik gyöngyszeme, az egykoron Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozó Szentmáté község, melynek, bár kis település számos látnivalója van. Ilyen látnivaló a szépen felújított XIV. századi református templom is, mely előkelő helyen található a faluban. A település másik érdekes látnivalója a XVII – XVIII. századokban épült Haller – Bethlen kastély, mely jelenleg polgármesteri hivatalként működik.
A szentmátéi református templomot még a XIV. században építették Szent Máté tiszteletére, innen ered a település neve is. A gótikus stílusban épült templomot többször felújították, egyik legnagyobb felújítás 1660-ban történt, de ennek ellenére gótikus jellegét a mai napig megőrzi. A templom szentélye boltíves, a többi része pedig menyegzetes kialakítású.
A templom „hajója deszkamennyezetes. Korát vagy újításának idejét dátumos felirat jelzi: „1725, die 3 jun. Mlts gr. Teleki József.:. gr. Bethlen Klára asszonyával együtt zsendelyeztette, mennyeztette a szent templomot… zágoni Asztalos Jánossal és mátéi Biro Andrással…””[1] Az istenház „szentélye keresztboltozatos, záródása egyenes, ami jellemző ennek a vidéknek templomaira. (Szabó T. A.: Szolnok-Doboka m. 204.)”[2]
A templomnak nincs tornya, de közvetlen közelében egy XIX. században épített harangláb található, melyet a XX. század elején újítottak fel.
A település első megemlítése 1391-re tehető, amikor a Máthé nevet viselte. Neve többször változott, felváltva volt Szászmáté és Szentmáté is, de 1913-tól a Szentmété nevet viseli (románul Matei).
Lakói kezdetben jobbágysorsú szászok voltak, de idővel elmagyarosodott, így az eleinte katolikus, majd pedig evangélikus templom a reformátusoké lett. A történelem vihara nem kímélte a települést, Kemény János fejedelem uralkodása alatt, 1661-1663-ban a törökök és a tatárok többször kifosztották, lakóit legyilkolták vagy elhajtottak, így szász lakói szinte teljesen eltűntek. Az elpusztult lakosság pótlása miatt a gróf Haller család (mely birtokolta a falut) Darlacz (Medgyes környéke) környékéről telepített magyar reformátusokat a településre.
Annak ellenére, hogy lakói főként reformátusok voltak, a településen kis számban római katolikusok is lakták. Számukra Lázár János és Árpád 1892-ben építtetett egy kis kápolnát.
Bár a XVIII–XIX. századokban románok kezdtek betelepülni a faluba, ez megmaradt magyar többségűnek, mintegy magyar sziget a román tengerben. Jelenleg a 671-ből 606-on vallották magukat magyarnak.
Riti József Attila
fotók: Riti József Attila – hivatalos
[1] LESTYÁN FERENC: Megszentelt kövek, a gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kiadása, Gyulafehérvár, 2000,
[2] UO
