Rendkívül erős, megrázó és mély történelmi-társadalmi beágyazottságú novella, amely a kommunista diktatúra romániai valóságát mutatja be, fókuszálva a rettegés, az önkény és az emberi ellenállás témáira.
A mesterséges intelligencia (MI) lassan mindennapjaink szerves részévé válik, és ezzel a folyamattal szemben nincs értelme ellenállni.
Olvasd el azt a búcsúbeszédet, amit tizenegyedikes osztályfőnökként mondtam a ballagáson.
Hétfő reggel van, az eső ellenére zsong a főtéren rendezett vásár. A Korona kávézó is zsúfolt. A társadalom minden rétegéből vannak ott emberek, mikor megtudják, hogy ki lett az új pápa. Az írás a Pápa halálának a folytatása.
Szamosújvári történet Meleg volt, sőt kánikula, pedig a nap alig bújt ki a Hétkereszt-hegy mögül. Kedd volt, a város kihalt, a legtöbben a szomszédos Désre mentek, ahol heti vásárt tartottak, csak a Korona kávézó társasága volt izgatott. Az izgalom már egy ideje tartott, június elejétől, amióta a lapok I. Sándor szerb király halálát adták hírül. …
Három manó, farkasok és a megmentést jelentő emberek. Erről szól a meseregényem első fejezete. A történet lényege képregényben.
A Korcsolya a családi összetartozásról és reményről szól nehéz időkben. A novella a 80-as évek Romániáját mutatja be, ahol a szeretet és az apró örömök segítettek a mindennapi küzdelmekben.
Călin Georgescu, Adolf Hitler és Ion Antonescu példái rávilágítanak a szélsőjobboldali ideológiák veszélyeire: nacionalizmus, kisebbségek elleni fellépés és autoriter törekvések, amelyek a társadalmi békét fenyegetik.
Szamosújvár egyik beosztott faluja a takaros és csinos Kérő (mely „keletnek nyíló völgykatlanban fekszik a Kis-Szamos balpartján”.[1]), ahol bár egyre kevesebb a magyar, a közösség nem hagyja magát és kiáll identitása mellett.
A vizszilvási református közösség alig 16 személyből áll, de tartanak vallásukhoz és közösségükhöz. A templom és a közösség rövid történelmét olvashatják a cikkben.