Szamosújvár egyik beosztott faluja a takaros és csinos Kérő (mely „keletnek nyíló völgykatlanban fekszik a Kis-Szamos balpartján”.[1]), ahol bár egyre kevesebb a magyar, a közösség nem hagyja magát és kiáll
Kategória: Épített örökség
A vízszilvási református templomA vízszilvási református templom
A vizszilvási református közösség alig 16 személyből áll, de tartanak vallásukhoz és közösségükhöz. A templom és a közösség rövid történelmét olvashatják a cikkben.
Feketelak és református templomaFeketelak és református temploma
Feketelak, melynek első említése 1329-re tehető (Lak néven) egy kis tóvidéki (Mezőség) magyar falu mely három domb közé ékelődve, egy völgyben fekszik, Kolozs-megye észak-keleti részén.
Újős és református templomaÚjős és református temploma
Újős református temploma: egy 18. századi gyöngyszem, amely a település kulturális és közösségi életének fontos része.
Szentmáté és a szentmátéi református templomSzentmáté és a szentmátéi református templom
Beszterce – Naszód egy másik gyöngyszeme, az egykoron Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozó Szentmáté község, melynek, bár kis település számos látnivalója van. Ilyen látnivaló a szépen felújított XIV. századi református templom is,
A szászlekencei erődített templomA szászlekencei erődített templom
A szászlekencei erődített templom a 14. században épült, és a település fontos védelmi építménye volt. A templomot a 18. században barokk stílusban átépítették, majd a 20. században a szász lakosság