Feketelak, melynek első említése 1329-re tehető (Lak néven) egy kis tóvidéki (Mezőség) magyar falu mely három domb közé ékelődve, egy völgyben fekszik, Kolozs-megye észak-keleti részén. Határa Búzával, Gyekével, Melegföldvárral, Katonával és Vasasszentgotthárdal szomszédos. Kádár József szerint nevét állítólag „állítólag a községben elterült feketés vizű tavától vette”[1].
A település legfontosabb látványossága a XIX. században épült kis református templom, melyet 1884-ben fedtek le, de alig 1897-ben szentelhették fel. Ennek az volt az oka, hogy az egyház szegénysége miatt nem tudták hamarabb teljesen befejezni. A templom mellett kezdetben egy fából készült harangláb is áll, amit idővel elbontottak, ugyanis a templomhoz kőtornyot építettek.
Kőtemplom a településen már jóval a reformáció előtt állt, amit a XIX. század első felében lebontottak, mert túl kicsinek bizonyult.
Lestyán Ferenc szerint Feketelaknak „1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 8 dénárt fizet, 1334-ben pedig Miklós pap 2 dénárt”[2].
A falu katolikus közössége, a Mezőséggel együtt, református lett a reformáció következtében.
Feketelak a kezdetektől fogva magyar település volt, annak ellenére, hogy a tizenöt éves háborúban a Básta-dúlás következtében alig 5 ember maradt a faluban.
A feketelaki református templom / Riti József Attila – hivatalos
Kádár szerint a románság: „a XVIII-dik század elején kezd ide betelepedni. A községnek ma majdnem kétharmada magyar. Földmivelők és baromtenyésztők. Házaikat s gazdasági épületeiket vert agyagból nádfedél alá építik.
Feketelak a magyar néprajzi hagyományok egyik gyöngyszeme. A válaszúton született, de feketelaki családi kötelékkel rendelkező Kallós Zoltán néprajzkutató munkássága következtében vonzóvá vált a magyar népzene és tánc szerelmesei számára.
Feketelakon működik a Téka Kultúrcsűr és egy faluház is. „A Feketelaki Téka Kultúrcsűr a település szélén, majdnem egyhektáros területen áll egy hagyományos falusi ház és szálláshelyek (kb. 80 személy számára) társaságában. 2005 óta minden évben táborok és különféle rendezvények színtere – és a helyi magyar közösség is aktívan használja. A faluban a Téka tulajdonában van még egy falusi porta, amit közösségi- és tájháznak alakítottunk ki”[3]
Összefoglalva, Feketelak egy kis, de hangulatos falu, amely gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik. Érdemes meglátogatni, mert mindig van látnivaló benne.
Riti József Attila
[1] KÁDÁR JÓZSEF: Szolnok-Dobokavármegye monographiája, kiadja Szolnok-Dobokavármegye közönsége, Deés, 1900,
[2] LESTYÁN FERENC: Megszentelt kövek, a gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kiadása, Gyulafehérvár, 2000,
[3] TÉKA ALAPÍTVÁNY – https://tunderpajta.kultura.hu/helyszin/feketelaki-teka-kulturcsur (letöltve 2023. december 15.
